Mitől lesz kevesebb a szemétdíj (a rezsi)?

  • Beküldve: 2013. március 20.

A kormány rezsicsökkentő buzgalmában a hulladékdíjat is csökkenteni akarja. Ez derék dolog, de nézzük, hogy fogott hozzá. Aztán nézzük, hogy mitől lenne valóban alacsonyabb a díj, mert erre igenis van lehetőség. A képen hat heti szemetünk látható (meg én).

A kormány feldúlta a hulladékos közszolgáltatást. Egy, ha nem is tökéletesen, de működő rendszert nullázott le, pedig vannak ebben az országban olyan közszolgáltatások, amelyek nagyon rosszul működnek (egészségügy, oktatás, közösségi közlekedés, soroljam még?).

Mostantól csak önkormányzati többségi tulajdonú cégek szolgáltathatnak. Sorra buknak be a közszolgáltatók, sok településen ötlet sincs, hogy ki legyen ezután a szemétszállító. Van olyan hely, ahol kulturáltan megvették a tulajdonrészt, ami a többséghez kell, nyilván hitelből, amit az állam majd átvállal... Van olyan szolgáltató, amely kivonult az országból. Lesz olyan hely, ahol alapítani fognak egy 3 milliós kft-t, amely a közszolgáltató lesz, és amely alvállakozóként bevonja majd a régit. Ettől vajon alacsonyabb lesz a díj? Vagy maga ruház be kukákba, kukásautókba és egyéb eszközökbe, ami megint csak nem a díjcsökkentés irányába hat. Ha lesz útdíj, akkor a kukás cégek is fizetni fognak keményen, hiszen több helyen 50-60 km-t is szállítani kell a szemetet a lerakóig. Ez bizony csökkenti növeli a szemétdíjat.

Állítólag jön a betétdíj (én nagyon várom!), de ez elviszi az italcsomagolásokat a szolgáltatóktól, így a kiépített szelektív gyűjtés nyersanyag nélkül marad. Így a szolgáltató fajlagos költsége növekszik, ami tovább csökkenti növeli a szemétdíjat.

Az új hulladéktörvény bevezette a lerakási járulékot. Ezt egyébként régóta követeltük, hiszen ha drágább a lerakás, akkor a hulladék az újrahasznosítás irányába fog mozogni a hulladék (ahol persze erre megvan az infrastruktúra...). Minden lerakott tonna után 3000 Ft-ot kell majd fizetni a szolgáltatónak. Ez, ha hiszünk a közgazdaságtanban, csökkenti növeli a szemétdíjat.. Ez lenne a lényege(!), mert így a hulladék termelői fizetnék meg a környezetterhelés költségeit.

A közszolgáltatók költségei 7% fölött növekedtek tavaly, de a törvény csak 4,2%-os emelést engedélyez idénre. Már tavaly januárban befagyasztották egyszer a szemétdíjakat, de ezt aztán a régi törvény huszáros módosításával feloldották, miközben a T. Ház előtt volt már az új törvény. Persze vannak önkormányzatok, amelyek törvénysértő módon magasabb emelést hajtottak végre, mint 4,2%, de majd jönnek az ügyvédek, oszt jó napot.

Mostantól a mindenható Energiahivatal fogja meghatározni a díjat. Ezért neki felügyeleti díjat kell fizetni, ami 100 Ft per koponya. Tehát pl. Budapest 170 millió Forintot fog kicsengetni a „felügyeletért”. Ez tovább csökkenti növeli a szemétdíjat. Arról nem is beszélve, hogy nem lehet egységes díjat kivetni a településekre, mert mások a szállítási távolságok, mások a lerakási költségek, hogy csak két tényezőt említsek.

Ahol uniós beruházással új rendszereket adtak át, ott aprólékos költség-haszon számítással évekre előre kiszámolták, hogy mennyi díjat kell beszedni. Ha kevesebb jön be, borul az egész projekt... A megvásárolt gépek és a beépített környezetbiztonsági infrastruktúra amortizációja tovább csökkenti növeli a szemétdíjat.

Ebbe a rendszerbe pancsol bele a kormány államszocialista buzgalommal, amikor hatalmi szóval csökkenti a díjat. És mivel ezt a lakosságra nem lehet áthárítani, az egészet a vadiúj önkormányzati cégek fogják lenyelni. És 2014-től csak közhasznú cégek szolgáltathatnak. Majd ezek a cégek állnak sorban a bankoknál hitelért. De nem fognak kapni.

Mégis, mitől lesz alacsonyabb a hulladékos rezsi?

A hulladékdíj arányos és differenciált kivetésétől.

Ha végre megmérnék, hogy hány kilogram szemét hagyja el a háztartásunkat, akkor valóban csökkenne a díj. Illetve „rendes” háztartásokban csökkenne, a többiben nőne. Az arányos és differenciált díj elősegítené a szelektálást, a komposztálást és az átgondolt vásárlást, így csökkentené a vegyes hulladék mennyiségét. Ilyen módon drasztikusan csökkenne a környezettudatos háztartások díja. Ez boldogabb országokban már régóta működik, a szakirodalom úgy hívja, hogy pay-as-you-throw díjszabás.

Technikailag nem egy ördöngős dolog. A legegyszerűbb a többféle színű zsák, amit a szolgáltató árusít, és aminek árában benne van a szemétdíj. A fekete zsák sokba kerül, a másodnyersanyagokat gyűjtő zsák olcsó. Vagy a kukákat is fel lehet szerelni egy olcsó chip-pel, és amikor a kukásautó üríti a szemetet, meg is méri a tömegét, majd egy egyszerű informatikai rendszer elkészíti az arányos számlát.

Egy ilyen rendszernek a környezetvédelmi előnyökön túl fogyasztóvédelmi hozadéka is van. Nem az a baj, hogy magas az ürítési díj (a rezsi), hanem az, hogy félig-negyedig telt kukák után számlázzák ki a díjat.

Az új hulladéktörvény elmulasztotta ezt a kérdést rendezni, pedig sok ilyen irányú módosító indítványom volt. Az arányos díjszabás valóban csökkentené a rezsit, a kormány hatósági ára, az éppen ellentétes hatású intézkedésekkel együtt, pedig csak a káoszt hozza ránk.

Jelentem, a PM és az E2014 szövetségi megállapodása tartalmazza az arányos hulladékdíjat. Kormányváltásig pedig fél lábon is kibírjuk ;-)

Szilágyi László