Hogy kerül higany a Torna-patakba?

  • Beküldve: 2011. március 06.

A Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének megrendelésére az MTA megvizsgálta a vörösiszap katasztrófa által érintett térség víz- és üledékmintáinak toxikus elem koncentrációját. Az eredmények több elem, mindenekelőtt a higany esetében jelentős határérték-túllépést mutatnak, ráadásul az ökotoxikológiai vizsgálatok eredményei is aggasztóak. Az LMP szerint a további vizsgálatok elengedhetetlenek az szennyezések okainak és hatásainak tisztázására.

 

A parlamenti zöldbizottság elnökének megbízásából az MTA Talajtani Kutatóintézetének Ökotoxikológiai Kutatócsoportja 2011 januárjában végzett vizsgálatokat Kolontár térségében. A Torna-patakból, a belvizekből illetve a kolontári horgásztóból vett üledék- és vízminták elemzése több szennyező esetében jelentős határérték-túllépést mutatott.

A higany mennyisége az összes esetben meghaladta a határértéket és az arzén is egy minta kivételével valamennyi mintában határérték felett volt. Egy minta higanytartalma kiemelkedően magas, a talaj határérték 33-szorosa volt, és meghaladta a szennyvíziszapra érvényes határértéket is. Ilyen magas értéket eddig sehol sem mértek a területen. A magas higanytartalom forrása lehetett feldúsulás, de az ajkai üzem gallium termelésének a szennyezése, vagy származhatott akár valamelyik a kármentesítés során használt anyagból is.

A vizsgálat kiterjedt a vizek biológiai hatásának, toxicitásának vizsgálatára is. A kolontári horgásztóból, illetve egy belvízből származó vízmintában az indikátorfajként alkalmazott nagy vízibolha (Daphnia magna) bioteszt magasabb mortalitást mutatott, mint az a mért toxikus elem koncentrációk alapján várható lett volna. Ez azt jelenti, hogy nem elég csak egyes szennyező anyagok mennyiségét, határértékeknek való megfelelését vizsgálni, mert azok együttesen a határértékek betartása esetén is súlyos biológiai hatásokkal járhatnak.

Az LMP az eredmények alapján elengedhetetlennek tartja, hogy a kémiai elemzések mellett alapos és átfogó ökotoxikológiai vizsgálatok is készüljenek a terület mezőgazdasági hasznosításának megkezdése előtt. Ugyancsak elkerülhetetlen a határértéket meghaladó higanykoncentráció okának és forrásának tisztázása, és a vízfolyások medrének mihamarabbi megtisztítása.

Budapest, 2011. március 4.

Jávor Benedek
az LMP országgyűlési képviselője
a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke